„…ahogy t�ban a h�n�r, t�zij�t�k az �gen.” V�ghelyi Bal�zs: K�tel�k

„Egyed�l az ember nem lehet szabad, csup�n mag�nyos.”[1]

Essz�m t�rgya ez alkalommal egy fiatal, 26 �ves sz�zhalombattai k�lt�, V�ghelyi Bal�zs K�tel�k c�m� k�tete. V�ghelyivel �vfolyamt�rsak voltunk az ELTE-BTK magyar szak�n. �ltal�ban akkor tal�lkoztunk s besz�lgett�nk, amikor �gy hozta a sors, hogy ugyanarra a vizsgaid�pontra jelentkezt�nk. Legutolj�ra a tavaly ny�ri �llamvizsg�ra osztottak be minket egy id�pontra, egy bizotts�ghoz. Ekkor h�vott el a m�snapi, V�r�smarty t�ren megrendezett �nnepi K�nyvh�tre, ahol leg�jabb, K�tel�k c�m� k�tet�b�l „bar�ti k�tel�k�l” dedik�lt nekem egy p�ld�nyt. V�ghelyi k�ny�rtelen�l �lesl�t� szem�vegen kereszt�l k�pes napjaink magyar viszonylatait l�tni �s l�ttatni (Prof�n kant�ta; Iskola; Ady Endre f�ldj�n), a bemocskol�dott politika elleni fegyvere az abszurdit�s �s az ir�nia (�rd�gi k�r; Hiba; Hi�nyszakm�k), tiszteletben tartja az �s�ket, eml�kezik a m�ltra (Magyar T�rt�nelem; Havat a porb�l), szerelmes (V�ltoz�s; Felh�n alszunk), el�nk t�r egy saj�t ford�t�s�, XVII. sz�zadi �vszakverset (Beniczky P�ter: Az esztend�nek n�gy r�szeinek mivolt�r�l), s �rt a gyermekek nyelv�n is (Mese a vil�gl�tott v�zil�r�l; S�rgar�pa hajat mos).

Hogy J�zsef Attila k�lt�szete jelent�s befoly�st gyakorolt V�ghelyi t�rgyalt k�tet�re, j�l mutatja az is, hogy annak c�mad� darabja J�zsef Attila Sz�let�snapomra c�m� k�ltem�ny�b�l vett egyenes id�zet, megcsonk�tott form�ban: „�n eg�sz n�pemet fogom.” Ebben az egysorosban benne van a J�zsef Attila-vers folytat�sa, hogy „nem k�z�piskol�s fokon / tan�- / tani”, de benne van a jelen is, annak tudata, hogy a k�lt� az eg�sz magyar n�pet fogja (’tartja’ �rtelemben), az elt�phetetlen kapcsok egybef�zik �t a n�p�vel.

A K�tel�k egyszerre �j versek (az Orsz�gutak �s a Nyilatkozat c�m� ciklus) �s r�gebbi k�ltem�nyek gy�jtem�nye („M�g egyszer”), valamint helyet kapott benne a Vil�gl�tott v�zil� gyerekverseket mag�ba foglal� ciklusa, a k�tetet pedig az EG�SZ-s�g pr�zai gondolatsorai z�rj�k a „Minden Eg�sz elt�r�tt” �rz�seire reflekt�lva. A „M�g egyszer” c�m� ciklus versei nemcsak V�ghelyi els� versesk�tet�nek[2] darabjaival l�pnek intertextu�lis kapcsolatba, hanem a ciklus c�me felid�zi a nagy k�lt�el�d, Ady Endre m�sodik versesk�tet�t, valamint a Kisp�l �s a borz M�g egyszer c�m� dal�t.

V�ghelyi Bal�zs felv�llalja v�lasztott �rt�keit. Napjainkban gyakran hallani, hogy ez a vil�g �rt�kv�ls�gban szenved, s a legalapvet�bb �rt�kek is elsorvadni l�tszanak. V�ghelyi k�lt�szet�ben �gy nem puszt�n az �rt�kek felv�llal�sa, hanem mag�nak az �rt�kv�laszt�snak az aktusa is ugyanolyan hangs�lyos. Bart�k B�la, Csokonai Vit�z Mih�ly, Illy�s Gyula, Pet�fi S�ndor, Cso�ri S�ndor, M�rai S�ndor, Ady Endre, J�zsef Attila, Pilinszky J�nos, �rk�ny Istv�n – csonka, s heveny�szett kis n�vmutat� ez V�ghelyi k�lt�i-�r�i-zeneszerz�i k�tel�keihez. A kereszt�ny �s pog�ny vall�s ellent�tei a sz�zhalombattai Szent Istv�n templom torny�n egyes�lnek (Nap �s kereszt), a csodaszarvas hun-magyar mond�ja �s az �letet jelent� vil�gfa t�bb k�ltem�ny visszat�r� mot�vuma.[3] V�ghelyi el�nk t�rja a magyar n�p zivataros �vsz�zadait, amelyet sajnos m�g ma is �l�nk: a Prof�n kant�ta Bart�k B�la eml�k�re aj�nlott k�ltem�nye a napjainkban zajl� �rtelmetlen �s felel�tlen „orsz�girt�s” ellen emeli fel a szav�t, a Magyar n�k siralmai 1943 tel�n a Don-kanyar h�seinek �ll�t eml�ket, a Z�szl� hasad�ka 1956 �tven�ves jubileum�t �nnepli.

A k�lt� nemzeti identit�shoz val� viszony�t mutatja az is, ahogy csal�dja t�rt�net�r�l vall: a Magyar T�rt�nelemben a m�sodik vil�g�g�s sz�rny�s�gei keverednek �szaki szomsz�djaink abszurd nemzetis�gi t�rekv�seivel – mindezek kirajzolj�k a k�lt� val�di genezis�t, s bennem �jra a jelen esem�nyeivel rezon�lnak. A 2009-es �v a magyar nyelv esztendeje volt, amelyre a szlov�kokt�l a hangs�lyozottan nem magyarellenes nyelvt�rv�nyt kaptuk „aj�nd�kul”: „Elej�t akarjuk venni a szlov�k nyelvet s�jt� diszkrimin�ci�nak, p�ld�ul annak, hogy a vegyes lakoss�g� k�rzetekben csup�n a kisebbs�gi nyelven hangozzanak el a hivatalos bejelent�sek. Ellenkez� esetben a helyi szlov�kokat h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s �ri”[4] – magyar�zza Miroslav Lajcak szlov�k k�l�gyminiszter a pozsonyi orsz�ggy�l�s �ltal 2009-ben elfogadott nyelvt�rv�ny l�nyeg�t. Erre csup�n Cso�ri S�ndor gondolatait id�zn�m az Erk�lcsi rev�zi�t! c�m� �r�s�b�l: „Egy er�s �llam mindenkor elviseli a kisebbs�geit. Egy gy�nge nem. Mert a kisebbs�g mindig az eredend� b�nre eml�kezteti. …ez az eredend� b�n: Trianon...”[5]

V�ghelyi folytonoss�got v�llal Adyval, a n�pnemzeti k�lt�kkel, s �nmag�val is: r�gebbi verseit nem �geti el, hanem kincsesb�nyak�nt, m�ly k�tk�nt tekint r�juk (R�gi versek k�z�tt), �gy lesz folytonos �nmag�val is, ahogy k�tel�ket v�llal leg�jabb k�tet�ben helyet kap� r�gebbi verseivel. V�ghelyi verseiben nincsenek k�romkod� szavak, legnagyobb „h�tr�nyuk” pedig az, hogy alkot�juk nem tud olyan k�ltem�nyt �rni, amit m�g maga sem �rtene meg.[6] Egy ilyen k�lt�szetnek mi m�s is lehetne a hitvall�sa, mint egy Korszer�tlen ars poetica: a l�rai alany „emberb�l / emberhez / emberien / emberr�l / ember�rt // k�z�ss�gb�l / k�z�ss�ghez / k�z�ss�gien / k�z�ss�gr�l / k�z�ss�g�rt” sz�l.

L�thattuk, hogy V�ghelyi k�tel�ket v�llal a m�lttal, de nagyon is a jelenben �l. Ezt bizony�tja az is, hogy m�r a k�tet legels�, Prof�n kant�ta c�m� verse aktu�lis probl�m�kat feszeget. A csodaszarvas mond�j�t felid�z� k�ltem�ny besz�l�je a „szarvass� v�ltozott fi�”, akinek k�lf�ldi befektet�k meg�lt�k testv�reit, elpuszt�tott�k lak�hely�t.[7]

„…erd� hely�n luxushotel, / bev�s�rl�k�zpont �p�l…” – a hetekben sz�mtalan f�rumon lehetett hallani arr�l, hogy a dunakeszi Auchan egyszer�en parkol�t l�tes�tene a k�rny�kbeli �sl�p hely�n. A legsz�rny�bb a felel�tlen k�rnyezeti puszt�t�s sz�nd�ka mellett az, hogy az enged�ly megszerz�s�hez magyar �llampolg�rok is assziszt�ltak a francia multinak. „…�desap�m, hol a f�ld�nk, / �desap�m, hol a h�zunk…” – k�rdezi a Prof�n kant�ta, majd k�ny�rg�sbe csendes�l: „…fogadj engem �jra vissza, / a te t�kozl� fiadat, / hazav�gyom, �desap�m!” S�lyos szavak ezek, egy magyar k�lt� a 21. sz�zad elej�n �gy ki�lt f�l, hogy a haz�j�ban hazav�gyik. „Orsz�gom: saj�t �sszet�pett t�rk�p�nek darabja” (Havat a porb�l) – h�t m�r az a kis darab is menthetetlen�l el fog t�nni, hol lehet�nk

otthon, ha ahol a hon, ott nem? A k�ltem�nyt �rdemes a k�tet bor�t�j�nak illusztr�ci�j�val egy�tt vizsg�lni, hiszen Kiss R�ka grafik�ja vizu�lis s�kon jelen�ti meg a Prof�n kant�ta gondolatait, persze ez ford�tva is igaz. N�z�pont k�rd�se. A Prof�n kant�ta megadja a k�tet ritmus�t is, hiszen a gy�jtem�ny sz�mtalan k�ltem�ny�re jellemz� �temhangs�lyos versel�sben �r�dott, felez� nyolcasokat alkalmaz (4||4).

V�ghelyi �s magam is magyar szakos pedag�gus diplom�t szerezt�nk, �gy a magyar oktat�s �gye sz�munkra szakmai szempontb�l is l�nyeges. Az Iskola egy kis magyar (iskola)dr�ma. Egy „saj�tos nevel�si ig�ny� gyermek”-r�l sz�l, aki el�sz�r „a k�z�ns�g sz�rakoztat�s�ra” szem�veges oszt�lyt�rs�t rugdosta meg a f�ld�n. Az „esem�nyt” term�szetesen „az iskola b�kez� mec�n�s�nak gyermeke” vide�ra is r�gz�tette mobiltelefonj�nak seg�ts�g�vel. Miut�n a tan�rn� „nagy nehezen le�ll�totta / a saj�tos nevel�si ig�ny� gyermek mutatv�ny�t”, saj�t f�n�ke, az iskola igazgat�ja feddte meg, „ami�rt durv�n besz�lt a saj�tos nevel�si ig�ny� gyermekkel, / akinek oka volt arra, amit tett”. De „az iskola b�kez� mec�n�s�nak feles�ge” is panasszal �lt a tan�r ellen, „akinek nem volt joga / eltulajdon�tani gyermek�nek a n�vnapj�ra kapott / vadonat�j telefonk�sz�l�k�t”. Az igazgat� �jabb szid�sban r�szes�tette a tan�rt, akit egy h�ttel k�s�bb a „saj�tos nevel�si ig�ny� gyermek” �nkez�leg vert meg. Eml�kezhet�nk a 2010 janu�rj�ban a m�dia �ltal sz�mtalanszor bemutatott szeksz�rdi di�kl�nyver�sre, vagy a debreceni tan�rver�sre, ahol sz�l� pofozta meg gyermeke pedag�gus�t, s persze nem p�ld�tlan ma m�r az sem, amikor a di�k veri meg tan�r�t. V�ghelyi j� �rz�kkel adagolt ir�ni�val mes�li el a kezdetben m�g „csak” di�kt�rs�t b�ntalmaz�, majd tan�rn�j�t is megver� di�k t�rt�net�t. A vers s�lyos k�rd�seket boncolgat: elj�tszik azzal a gondolattal, hogy mi t�rt�nik azzal a di�kkal, akit a „saj�tos nevel�si ig�ny� gyermek” v�d�burk�ba csomagolva mondhatni felhatalmaznak arra, hogy t�rsait �s nevel�j�t fizikailag b�ntalmazza. �s hogy mi t�rt�nik azzal a tan�rral, akit megfosztanak a fegyelmez�s jog�t�l: el�sz�r tulajdon f�n�ke al�zza meg l�lekben, majd tan�tv�nya testben �s l�lekben egyar�nt. Ennek a fon�kj�ra fordult vil�gnak kedvenc jelszava a tolerancia, az el��t�letekt�l val� mentess�g. Az Iskola tan�rn�j�t tulajdonk�ppen az�rt b�ntett�k meg, ami�rt nem toler�lta a di�kt�rs�t ver� s az esem�nyt kamer�z� tanul�k tett�t. „El��t�let / toleranci�j�t�l / ments meg, �, Uram! // Tolerancia / el��t�let�t�l / ments meg, � Uram!” – ki�lt f�l V�ghelyi K�t XXI. sz�zadi foh�sz�ban.

V�ghelyi sz�m�ra probl�m�tlan �s idilli a szerelem, versei Pet�fi S�ndor �s Radn�ti Mikl�s hitvesi k�lt�szet�t juttatt�k eszembe. A szerelem �gy szeg�dik mell�nk, ahogy egy k�bor kutya kezd minket k�vetni (Mint a k�bor kutya). A fizikailag t�voll�v� kedves hi�nya egyszer csak fel�l�r�dik a szerelem erej�t�l: a k�ltem�ny alanya el�sz�r csak egy sz�m�t�g�pet, asztalt �s f�gg�nyt l�t, azt�n �jra k�rben�zve a sz�m�t�g�p m�r szerelmese k�p�t vet�ti, az asztaln�l a v�gyott kedves �l, s a f�gg�ny a l�ny szokny�j�v� v�lt: „Az�ta jobban l�tok.” (V�ltoz�s) A Felh�n alszunk pet�fiesen egyszer� �s sz�p szerelmes vers, kiegyens�lyozotts�g�t er�s�ti a szab�lyos sz�tagsz�m� sorok v�g�nek p�ros r�m� egym�sba �lelkez�se (8a8a8b8b). Ebben a k�ltem�nyben a szerelem �r�k, csak az �vszakok v�ltoznak-v�ltakoznak, de azok is csak az�rt, hogy a szerelmesek �jabb �s �jabb dimenzi�it �lhess�k �t �rz�seiknek: „Bebor�tott minket a t�l: / szavaimmal melegedt�l…”, „…veled-ny�l� vir�g vagyok, / ha nem leszel, elhervadok.”

Az Orsz�gutak c�m� vers J�zsef Attila Nem �n ki�ltok c�m� k�ltem�ny�nek sorait juttatja eszembe: „Hi�ba f�r�szt�d �nmagadban, / csak m�sban moshatod meg arcodat…” – „…keress�k �nmagunkat – �nmagunkban. / De a kez�nk m�g szabad. / Orsz�gutakat �p�thet�nk vele, / s megtal�lhatjuk �nmagunkat – / valaki m�sban.” V�ghelyi is ugyanazt a tapasztalatot fogalmazza meg, amit J�zsef Attila: az �n ugyan keresheti, f�r�sztheti �nmag�t �nmag�ban, de ez hi�baval�. Csak a m�sik min�l teljesebb megismer�s�vel tal�lhatjuk meg �nmagunkat, valaki m�sban – „csak m�sban moshatod meg arcodat”. Az �n �s a m�sik viszony�t �rtelmezhetj�k enn�l kiterjedtebben is, a saj�t �s az idegen dimenzi�j�ban: „Elvesznek benn�nk az orsz�gutak” – most nem az sz�m�t, hogy szlov�kok, rom�nok, szerbek vagy magyarok vagyunk, hanem hogy keres�-kutat� kezeinkkel „orsz�gutakat �p�thet�nk”, s ezen az �j �ton tal�lhatjuk csak meg „�nmagunkat – / valaki m�sban”. Valahogy �gy, ahogy J�zsef Attila mondja A Dun�n�l c�m� k�ltem�ny�ben: „A harcot, amelyet �seink vivtak, / b�k�v� oldja az eml�kez�s / s rendezni v�gre k�z�s dolgainkat, / ez a mi munk�nk; �s nem is kev�s.”

�rta: Antal J�zsef, 2010. febru�r

K�ldd be hozz�sz�l�sodat!

Komment hozz�ad�sa