A Panoptikum – essz�k, sz�sszenetek rovat�ban Antal J�zsef hosszabb-r�videbb, v�ltoz� t�m�j� cikkei jelennek meg. V�rhat�an havonta legal�bb 1 darab �j �r�ssal sz�molhatnak a Kedves Olvas�k.

Gondolatok m�g k�zelebbr�l

Kar�csonyi napl�t�red�k

Kov�cs �kos m�v�szete fontos szerepet t�lt be az �letemben. Essz�m t�rgya a M�g k�zelebb[1] c�m� album dalsz�vegeir�l val� reflexi�im 2006-os eml�kk�peim t�kr�ben. Zene �s sz�veg szorosan �sszefon�dik e dalokban, m�gis a sz�vegre szeretn�k most els�dlegesen koncentr�lni – mert a szavak �n�ll�an is meg�llj�k a hely�ket, verssorokk�, verss� kapcsol�dnak �ssze.

Az �n 2006-os �vem t�bb kisebb-nagyobb, ilyen-olyan trag�di�t z�r mag�ba. Ekkor jelentette be egyik legjobb, gyermekkori bar�tom, s �vekig egyetemi szobat�rsam, hogy tanulm�nyai befejezt�vel benc�s szerzetesk�nt folytatja tov�bb – ma m�r l�tom, hogy a szerzetesi �letvitel hozz�seg�ti �t zsenije maxim�lis kibontakoztat�s�hoz, de 2006-ban csak annyit fogtam f�l bel�le, hogy nem fogunk nap mint nap tal�lkozni, s valamilyen szinten arr�l van sz�, hogy elvesztem a legjobb bar�tomat. Azon �v nyar�t a k�z�pfok� angol nyelvvizsg�ra val� k�sz�l�d�snek szenteltem. Erre r�ment a m�sf�l �ves kapcsolatom, egy elferd�tett �s felnagy�tott ostobas�g z�r�jelbe tett minden sz�pet, s az egyenlet el� egy negat�v el�jel ker�lt. A sz� legszorosabb �rtelm�ben vett vesztes�g m�g a szak�t�s el�tt t�rt�nt, nagypap�m hal�la volt az: mialatt bar�taimmal a l�zb�rci v�zt�roz� k�rny�k�n kir�ndultam, nagypap�m elesett, sz�j�ban egy falattal megfulladt �s be�t�tte a fej�t – �pp a parton s�t�ltunk, amikor megcs�rrent a szomor� h�rt k�zl� mobil, odaveszett minden vid�ms�g. Ez a h�rom esem�ny egym�sba kapaszkodott, s �gy �reztem, minden �sszefogott ellenem. 2006 �sz�n jelent meg �kos sz�ban forg� albuma, amely seg�tett �jra fog�st tal�lni a vil�gon. �s ekkor �nnepelt�k 1956 f�lsz�zados �vfordul�j�t is.

1. Az album sz�momra dedik�lt bels� bor�t�ja 2006. okt�ber 22-�n megl�togattam a frissen Pannonhalm�ra be�lt�z�tt bar�tomat, Imr�t – ez lett az � �j, v�lasztott, szerzetesi neve. Pannonhalmi szob�mban, a s�t�t be�llt�val �jra meghallgattam az albumot, �s k�zben gondolkodtam. Nagypap�mon, bar�tomon, exemen – a h�rom vesztes�gen, a v�r, a test �s a l�lek kiszakadtak bel�lem �s t�ncoltak k�r�ttem. A M�g k�zelebb selymes volt, simogat� gy�gy�r.

Engem azzal fog meg egy m�, ha tudok vele azonosulni itt-ott: belefog�dzok �ltala a vil�gba, hogy nini, m�s is �rez �gy, akkor j�l van. Az Ennyi nem el�g kell� sz�m� azonosul�si ponttal rendelkezik. „�s akin�l b�rki m�snak mindig szabad a p�lya / A mindenki bab�ja, aki a cs�pej�t risz�lja / Nekem bezzeg nemet mondott / Nevette a gondot.” S azt�n, hogy a l�rai �n teljesen belevesszen m�zs�j�ba: „Nem gondolni r�d / �n m�r nem b�rok tov�bb.” Azonban ne feledj�k el azt sem, hogy „van, aki csak t�volabbr�l sz�p”!

L�thattuk, hogy 2006 �sz�n sz�momra sok mindennek v�ge volt. Minden most kezd�dik el, feleli erre az album m�sodik sz�ma – mintegy valami �j kezdet �g�ret�t szugger�lva –, amely zeneileg egybefolyik a harmadikkal: Adj hitet. Ez most nagyon r�m f�rt: „Adj hitet / �s elhiszem neked / Hogy �lni szebben is lehet” – egyszer� a k�plet, de olykor enn�l nem is kell t�bb.

Az album c�mad� dal�ban keveredik az utols� vacsora, a Krisztus Pil�tus el�tt, s a keresztj�t hordoz� Krisztus k�pe; a keresztre fesz�tett megv�lt� hal�l�nak pillanata, s a felt�mad�st jelent�, �letet sug�rz� f�nysug�r, ahogy „a Nap t�z�t�l l�ngol a gy�l�kony vil�g”.

Az �szi t�jk�p d�szlet�t maga az �pp uralkod� �vszak k�pezi (id�zz�k fel �jra, hogy 2006 �sz�n j�runk). D�rt�l cs�pett, megs�rgult s lehull� falevelek keverednek egy kapcsolat kiteljesed�s�nek k�p�vel, mintha sz�ps�gsz�reten lenn�nk, szerelm�nk „be�rett” idomain sim�tan�nk v�gig a kez�nk („A t�kozl� sugarak / Eml�kekb�l / K�pzeletb�l / El�m rajzolnak // Az arcod felragyog / Mint egy �szi t�jk�p / Ahogy �jra felnevetsz / Csupa arany �s b�bor / Minden �rny�k / Ilyen gy�ny�r� nem lehetsz”). Azt�n hirtelen megfagy minden k�r�l�tt�nk: �vr�l �vre lej�tsz�dik ez, m�gis mindig meglep�d�nk rajta – �n magam sem sz�m�tottam m�sf�l �v hirtelen der�re: „A lusta Nap tavaszt �g�r / Tavaszt �g�r, nyarat rem�l / De n�zd, a d�r / A f�khoz �r.”

A lepkegy�jt� egy�rtelm�en nagypap�mat juttatta eszembe akkort�jt, ak�rh�nyszor csak meghallgattam. �kos sz�m�ban a lepkegy�jt� nem sz�nes, sz�rnyas rovarokat igyekszik gombost�hegyre t�zni, hanem „eml�k ut�n kapkod / �s felgy�lik a holt anyag”. „De b�rhogy f�j / Elm�lt�l / Te gy�va perc, te b�ntelen, te tiszta / Nem id�zhet vissza / Semmi m�r” – amikor nagy vesztes�g �r minket, akkor valahogy �gy �rz�nk. A b�ntelen-tiszta boldogs�g v�gya hatalmas �ress�get t�maszt benn�nk. Valami olyasmi hi�ny ez, amir�l Grecs� Kriszti�n besz�l: „…arra gondolt [ti. Voith Joc�, a reg�ny egyik f�szerepl�je, aki az id�zetben apja hal�l�n gondolkodik], vajon az apj�nak van-e hi�nya a t�rben? �s ha van, hol? (…) Voith K�roly alak� lyuk a K�r�s-torokban, a Tisza-parton. Voith K�roly alak� lyuk az anyj�ban. Az anyja akkor negat�v t�r lenne, hiszen kisebb, mint az apja volt. A Voith K�roly alak� lyuk eltakarja az anyj�t, �s a ter�pi�t is, minden �gyetlen sz�nd�kot arra, hogy a hal�lt az �let r�sz�nek tekintse. […] …az apja alak� lyuk l�tezik valahol, �s ez sokkal jobb b�rmif�le �r�k �let �g�ret�n�l…”[2] A papa-alak� lyuk sokkal t�tong�bb a m�sik kett� vesztes�gn�l: a bar�tommal tudunk levelezni, s�t tal�lkozni is, a bar�tn�m voltt� v�l�sa �ltal h�tramaradt lyuk pedig kit�lthet�. A papa alak� lyuk, papa hi�nya eml�kek gy�jt�s�re �szt�n�z: „Gombost�re sz�rva sz�pen / Ezernyi sz�nes pillanat / Az id� ha megdermed a k�pen / Az �r�m tal�n itt marad.”

2. Eml�k-m� (Antal J�zsef fot�ja) 2006. okt�ber 23-a, a forradalom 50. �vfordul�ja Pannonhalm�n �rt, de m�g aznap visszautaztam Pestre. V�gigj�rtam a Duna ment�n ki�ll�tott plak�tokat, elhaladtam a Ferenciek tere k�zel�ben rendezett ellenz�ki nagyp�rtgy�l�s mellett, s k�sz�tettem n�h�ny fot�t a V�rosligeten kereszt�lv�gtat� lovasrend�r-egys�gr�l. Azt�n jobbnak l�ttam visszat�rni a koll�giumba. A G�pszabads�g tulajdonk�ppen az 1956-ot k�sz�ti el�. A k�t dal k�z�tti kapcsolatot er�s�ti a

 kezd� k�p hasonl�s�ga: „A k�ken vibr�l� dobozban �l” – „A t�v� k�kes b�rsony�val / Kib�lelt vil�g”.

3. �kos - 1956 A G�pszabads�g els� sora (l�sd a fenti els� id�zetet) George Orwell 1984 c�m� reg�ny�nek mindenhol jelenl�v�, k�mlel�-zajong� t�v�j�be z�rja vil�gunkat: �koshoz k�zel �ll ez a reg�ny, m�r bonanz�s korszak�ban is t�bb sz�m�t ihlette meg az orwelli negat�v ut�pia. A g�p- el�tag tulajdonk�ppen a n�p- hely�be ker�lt. Ma nem n�pek vannak a vil�gban, hanem g�pek, akiknek nincsen se t�rt�nelm�k, se hiedelm�k, „csak alkatr�szei vannak neki”. A g�pek g�pi demokr�ci�ban �lnek, s a g�p egyszer� fi�t �ltetik, mindennapi kenyer�k pedig a g�pzs�r, „ami mindent egyform�ra ken”.

A G�pszabads�g vil�ga sajnos nem ut�pia, hanem naturalisztikus k�pek sora: 2006 Magyarorsz�ga m�g mindig felem�san eml�kezett ’56-ra, vagy egy�ltal�n meg sem eml�kezett r�la. „A t�v� k�kes b�rsony�val / Kib�lelt vil�g” el�sz�r „elfelejt �s nem �r�l / Ha eml�kezem r�d”, majd a dal v�g�re m�r „nem �rti, hogy mi�rt k�ne / Eml�kezzen r�d”. A vers patetikus k�pei („Fekete-feh�rben menetelt sz�pen / A kritikus t�meg / Hit�t a k�nz�kamr�k / S�t�t h�re sem t�rte meg […] Ha el�rhetetlen, szent a c�l / Az elbuk�s is �nnep�ly / N�h�ny nap �s kider�l / Hogy az ember mennyit �r”) m�lt� mement�t �ll�tanak 1956 h�si halottjainak, s 1956 eszm�j�nek, amely n�pszabads�g�rt harcolt – az m�r m�sik lapra tartozik, hogy a rendszerv�lt�s ut�ni gener�ci� m�gis csup�n g�pszabads�got kapott. A k�kes b�rsonnyal puh�ra b�lelt celebvil�g elsz�rakoztatja haz�nk fiait, a „fekete-feh�rben” menetel� „kritikus t�meg” ink�bb k�nyelmetlen �sdis�g a hd-min�s�gben vet�tett j�t�kfilmek mellett: mivel ’56 szerepe m�ig nem behat�rolt pontosan, ez�rt egyeseknek k�nyelmetlen eml�kezni r�, ezt teszi sz�v� a dalban felki�lt� l�rai alany: „Tiszta volt�l, b�szke, vad / Nem adtad egyk�nnyen magad / R�lad besz�lni sem szabad / 1956”. A Mondj igent pedig az el�z� k�t sz�m levezet�se. Ironikusan visszhangzik benne a korm�nyp�rt v�laszt�si indul�ja („Igen, igen…”), a t�boly, az �nz�s, a hatalom, az „�jk�zt�rsas�g” kritik�ja. „Mondd meg, mi�rt ne / �rtsenek f�lre? / Ez a k�tked�k mened�ke // Min�l tiszt�bb igazs�g / Mondj igent / Ann�l ink�bb vitatj�k / Mondj igent.” A g�pzavarban neh�z n�p-szer�en d�nteni: a gy�k�rtelen, nemzeti identit�s n�lk�li g�p a nagy igazs�gra is ugyan�gy igennel �ljenez, mint az igazs�got megd�nteni igyekv� zavaros szavak moraj�ra.

A T� a v�n�n az album zeneileg legz�z�sabb sz�ma. A szabadon v�laszt� ember felel�ss�g�r�l besz�l. Pr�b�l �letet lehelni a lassan g�pp� alakul� emberekbe: „Ember / Ember / Kelj fel �s j�rj” – ehhez J�zus szavait h�vja seg�ts�g�l, jelezv�n, hogy itt m�r csak valami isteni csoda seg�thet. A t�v� t�kr�ben �nmaga torz k�p�t b�mul� ember-g�p cs�vekkel test�ben haldoklik egy k�rh�zi �gyon – a dal itt hajdanvolt ember mivoltunkra eml�keztet: „Az a t� folyton ott a v�n�n / �s te elt�rsz mindent n�m�n / �leted alig l�ktet / De szemed a t�v�re d�lled // �s benn a k�rteremben / A szel�d, feh�r csenden / �thas�t a zsolt�r / Hogy valaha ember volt�l.”

Az �bredj c�m� dal �jra nagypap�m eml�k�t rezegtetette elm�mben, egy haldokl� test sirat��neke, k�ny�r-im�ja: „�bredj, �ledj, ha f�j is / Nyisd fel a szemedet / Mozdulj, virradj m�ris / Mondd ki a nevemet / Kelj fel, egy jel kell, egy s�haj / Minden perc nehezebb / T�rd meg a cs�ndet egy sz�val / �n nem k�rek egyebet / Soha m�r” – �n sem k�rtem enn�l t�bbet akkor �s nem k�rek ma sem.

Az Egyetlen h�v� sz� el�gbe mintha mindegyik „lyuk” egyszerre �r�dna bele: „Zih�l� p�rn�k k�zt a n�sz / Tengernyi k�jben fuldokol / Fokozza �nmag�t a l�z / Egy hull�mfodor / Mindent elsodor” – b�cs� a vele �t�lt gy�ny�r�kt�l. „Egyetlen h�v� sz� el�g / �s r�zsasz�n� dereng�s remeg / L�ktetnek tompa, l�gy zen�k / Nyirkos langymeleg / Pattant �j r�gyet” – �gy h�vta �t szolg�lat�ba Isten. „Az elme eml�ket hadar / Egyszerre f�jni kezd a l�t / A kitelt id� m�g t�bb f�nyt akar / �gy fesz�ti sz�t / Korhadt keret�t” – a nagypap�m elm�j�b�l kihull� eml�kek hirtelen �ssze�llnak �s f�lrep�tik pap�t a f�nybe.

 �rta: Antal J�zsef, 2010. janu�r

K�ldd be hozz�sz�l�sodat!

Komment hozz�ad�sa