Újra beléd szeretek…

Csobognak a felhők
Végtelen esernyők
Isten feje felett

Elfogynak a lejtők
Tisztásokon rejlő
Finom porszemek

Elindul egy élet
Lépegetve, félek
Elbotlom

Kapaszkodóm nincsen
Törékeny gerincen
Egyensúlyozom

Ha százszor élnék
Százszor te kellenél
S nem adnálak

Majd újra beléd szeretek
S felhő szélén nyitunk
Teaházat

Zaj

Megfeszülök
Passióm a szoba közepén
Elágazik az ablak felé
A leengedett redőny bordáiban
Vérzik az éjjel stigmája
Hold kél, sétál egymagába
S pengét nyelek
Vacsorára

Vacogó ágynemű
Félig lezárt szemekben
Orgiám idegen testben
Zakatol
S lefekszem, betakar a bűn
Átkarolnak azok a hideg ujjak
Test nincs, csak karok nyúlnak
Hozzám

Egyesével törnek a bordák
Mintha sétálna rajtam az ég
Szememre húzom takaróm
Éjjeli menedék
S megsebez az álmok szögesdrótja
Szemekből olvasok
Éjszakám vigadóra tér
Hideg paplan alá

Éjféli ringató

Halott náddal
Ringó, aranyló vízárral
Alszik az éj

Suhogó szerenáddal
Habokból hárfával
Dús dala kél

Csobogó énekkel
Vízcseppből lélekkel
Riad a táj

Elalszom, ébressz fel…
Párából csók tenger
Fodrozó kalász

Tutajon ringató
Karodban álmodó
Elhagyott halász

Egyszer, ha ébredek
Víz tükrén fellegek
Szaladnak át