Régóta írogatok. Egyfajta belső kényszer hajt, hogy mondatokba öntsem mindazt, amit a világból megtapasztaltam, legyen az kavarodás, komorság vagy felhőtlen boldogság. A szavak nálam valami rejtélyes öngyógyítási folyamat elindítói, ősi rejtjelek régóta ismert kódjai, mágikus lelkek, kaleidoszkóp csodák.
Az internet aztán kinyitotta előttem azt a kaput, amelyen lehet, soha nem léptem volna be, s közösségi oldalai révén meg is zavart, mert sok helyen egyszerre egyedül az Örökkévaló lehet, de emberi teremtmény nem.
Ellenben itt szereztem életem olyan barátait, akik biztattak, s nélkülük nem szántam volna rá magam erre az összegző munkára.
Hiszen az én fejemben ma is nagyon tarka világmindenség él: a nyári felhők üzenetei éppúgy, mint a ringató- sötét zöldű fáké, elment szeretteim puha Fényárnyai és a kemény valóság.
Én már talán kavics sem leszek egy új Sagrada Família alapkövében, de a jövő álmai, ha nem is templomként, de bennem is élnek.
Két barátomnak szeretném megköszönni, hogy ehhez a munkához hitet, tartást és erőt adtak: Boér Péter Pálnak, s a Csillagszemek irodalmi-és közéleti portál tulajdonosának és főszerkesztőjének, Kabosa Rémonnak.
Hadd álljon itt az Ő véleménye műveimről:
„Schumann szerint, a tehetségekkel szemben felesleges az udvariasság. És egyébként is változnak az idők, Ikarosz szárnyalását látva, nehéz Daidaloszként gondolkodni, hiszen már nem biztos, hogy a szárnyak csillogása az olvadó viasz fénye, amely baljós jelként engem igazol. Sokkal valószínűbb, hogy ez is csak a kényszerképzetem. Mocsarditta képes megértetni velem: nem feltétlen nekem kell elmondanom Vergiliusnak, ki is volt valójában Aineiasz.”
S felnőtt gyermekem, Mocsár Zsófia Alexandra azon szavai nélkül sem kezdtem volna egy ekkora vállalkozásba, melyek értelmében még ennyi évesen is ártatlannak, elfogulatlannak, romlatlannak kell lennünk, s fel kell tudnunk fedezni ezerszer is újra a világot, mert hiszen az gyönyörűséges.
Így aztán próbálok megérkezni igazi valóságomba, hogy megértsem a nagy mesterek nyelvét éppúgy, mint a magam csekély és szerény erőit megmutassam Másoknak is, mert végül is az életben el kell jutni egy olyan megértés szintjére, ahol a szavak és a tettek teszik az embert azzá, amivé önmagát formálta.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések