A gyop�rcsokor

F�lembe s�gja  sz�l:

Tehetsz b�rmit m�g ma

az eny�m leszel!

Szavai t�sz�r�sk�nt �rik agyamat,

s a k�zdelem elkezd�dik.

Kezek h�zz�k nadr�gomat,

testem megfesz�l.

Ajkam �sszepr�selem,

lassan h�zom magam felfel�.

Mozdulataim robotszer�ek

id� – t�r darabokra hullik,

a percek �r�knak t�nnek,

csak a c�l sz�m�t:

T�l�lni �s elvinni neked a vir�gokat!

L�gy tenyeret �rzek arcomon,

szemem r�snyire nyitom

azonnal barna szemed foglyai lesznek.

Ne f�lj! - leheled halkan.

Szavaid lassan �rkeznek hozz�m.

�n hoztam neked ..- ny�sz�rg�m,

de te nem �rted.

Puha karjaidba rejtesz,

ringatsz mint egy gyermeket.

Felemelem a fejem,

tekintetem megakad az asztalon.

-H�t m�gis rebegem,

�s csak az apr� gyop�rcsokrot l�tom.

Elemz�s

A gyop�rcsokor egy k�pzelt szerelmi randev� t�rt�nete. A helyzet kiss� fon�k: ugyanis a n� visz (k�pzeletben) a szeretett f�rfinak egy csokor vir�got. �ltal�ban ez ford�tva szokott t�rt�nni. De �rtelmezhetj�k �gy is, hogy a n� visz vir�got n�i szerelm�nek – ez a verzi� Szapph� �ta r�sze a k�lt�szetnek. M�g az sem elk�pzelhetetlen, hogy a vir�g �tad�s�r�l �br�ndoz� l�rai alak f�rfi: b�r ink�bb kamasz fi�, aki egy id�sebb n�t szeret. Ez a n� l�gy kezeit a fi� arc�ra nyomja, megbabon�zza �t barna szemeivel, nyugtatja a tapasztalatlan tinit, hogy „ne f�lj”, s �gy ringatja el, „mint egy gyermeket”. Mindh�rom olvasat szokatlan szitu�ci�t t�r f�l: n� ad vir�got a f�rfinak, n� a n�i kedves�nek, illetve egy kamasz fi� egy t�le id�sebb, (f�rjezett) asszonynak. Azt se feledj�k el, hogy mindez az �lomban t�rt�nik, teh�t a vers mintha egy (a megszokott�l jelent�sen elt�r�) visszafojtott v�gyk�pet jelen�tene meg.

A szabadvers itt-ott r�mekbe fut, az utols� versszak szab�lyos keresztr�mek r�v�n ragadja mag�hoz a rendet, s �rtelmi s�kon is r�ncba szedi a k�ltem�nyt, hiszen az els� olvasatra igencsak fura k�pek („lassan h�zom magam felfel�”, a sz�l szavainak meg�rt�se) v�g�l leereszkednek a val�s�gba: a l�rai �n elaludt asztal�n, s k�zben �lmodta azt, hogy volt mersze elvinni szerelm�nek a gyop�rcsokrot.

„…szemem r�snyire nyitom / azonnal barna szemed foglyai lesznek” sorok grammatikailag, s �gy jelent�stanilag is hib�sak, helytelenek. N�zz�k csak mi�rt: az id�zett els� sor t�rgya („szemem”) egyes sz�mban van, m�g a r� visszautal� m�sodik sor m�r t�bbes �rtelemben besz�l r�la („foglyai lesznek”). Pl. a F�j a szemem kijelent�sre az lehet egy relev�ns k�rd�s, hogy Melyik, a jobb, vagy a bal? A F�jnak a szemeim kijelent�s egy�rtelm� ebb�l a szempontb�l. Teh�t a m� els� sora szerint a vers besz�l�je csak az egyik szem�t nyitja ki r�snyire, de a m�sodik sor m�r k�t foglyul ejtett szemr�l besz�l. Az �n olvasatomban �gy lenne helyes a k�t sor: „…szemeim r�snyire nyitom / [ti. amelyek] azonnal barna szemed foglyai lesznek”

Ett�l persze m�g nem v�lik �rthetetlenn� a k�ltem�ny, csak h�t a r�szletek hat�rozz�k meg az �sszk�pet, s azt ugye mondani sem kell, hogy egy elhanyagolt, apr�s�gnak hitt dolog felbor�thatja a nagy eg�szet.