Leszek a csend
amit te szenvedélynek hívsz
Én megvetem
ha lábnyomomba lépsz
Én felégetem
ha megtérni készülsz
Felbérlem ellened a sátánt
ha istenszerepben tetszelegsz
Én leszek a te ellen-istened
ha álmodban súgva vallasz rólam
Leszek a csend és elnyelem
minden sóhajod lélegzeted
A névnapodon
Lillának
Beszéltem egy régi nővel az utcán
Akinek nem volt képe
Nem volt státusza
Csak az iskolái voltak láthatók
S hogy huszonkét éves
Visszaverik az Astoria épületei
Még most is a szavam
Azokat, amiket mondtam a régi nőnek az utcán
Fogszabályozója volt. Fáradt volt.
Naponta csak pár órát aludt
Mert karrierjét építette egy tévécsatornán.
Könnyebb annak, aki odaadja a testét a műsorszerkesztőnek is –
Ezt nevetve mondtad, valahogy így
S én reméltem, hogy te nem vagy olyan. Gyönyörű voltál, ezért
Nem mertelek elhívni sehova
Ma, a névnapodon már van tizenhárom képed
A férjed átölel
Magadban mosolyogsz, kacéran egy műtermi fotón
Már 25 vagy. Én 24. Tulajdonképpen
csak ennyi történt.
További oldalak
1 2 |