A Youtube 2009. október 25-én „történelmi” lépésre szánta el magát, amikor is élőben közvetítette a világ egyik legsikeresebb zenekarának, a U2-nak, Rose Bowl-i koncertjét. A koncertre a U2 „360 degrees” elnevezésű koncertkörútjának keretén belül került sor. Az eseményt 16 országban lehetett megtekinteni élőben, a Youtubon keresztül.
Mivel a turné egyik állomásán volt szerencsém nekem is részt venni 2009 augusztusában, a Youtube által közvetített program nem volt számomra ismeretlen, azonban a koncertfilm megtekintése így is ismételten sajátos élményt nyújtott számomra. Hogy miért? Mert a U2, közel 3 évtizedes fennállása ellenére is képes turnéról turnéra újat nyújtani. Minden koncertsorozatuknak más hangulata van, és valahogy mindig eltalálják azt, hogy éppen mi tarthatja őket fent, a klasszikusok között. A jelenlegi turnéra is egy speciális színpadtechnikával készültek, melynek lényege, hogy rendhagyó módon a kör alakú színpadot a esemény színhelyéül szolgáló stadion közepére építették fel. A koncert során használt kivetítő rendszer pedig szintén kör alakban, 360 fokban nagyította fel a színpadon történő eseményeket. Ezen túl a U2 koncertek másik állandó sajátossága, hogy a kiválasztott dalok mindig egy olyan összeállításban és hangszerelésben hangzanak el, hogy sajátosan újat hoznak.
Maga a koncert összességében energikus és precíz volt. A U2 mintha erre a turnéra is teljesen feltöltődött volna energiával, mivel a koncertet olyan erőbedobással csinálták végig, mintha az egyes dalokat most játszanák először élőben, no persze ez igaz is az új dalokra.
A zenekar jó hangulatban volt, élvezte a koncertet, szerette a közönséget. A lendületesebb dalok energiával teliek voltak, a lassabbak pedig családias hangulatot varázsoltak. A zene pontos volt, szinte stúdió minőségű, Bono hangja pedig, leszámítva az elmúlt 30 év okozta csorbákat, tiszta és energikus. Más kérdés, hogy egyes daloknál nem feltétlenül a megszokott ütemre énekelt, de előadásmódja ettől volt élő és improvizatív. A közönség időnként túlénekelte, ám mégiscsak nehéz naponta 50-60000 ezer embert túlénekelni. Több olyan dalbetét is szerepelt, amikor ő énekeltette a közönséget (I still haven’t found what I’m looking for, stand by be). Az esemény az új, a No line on the Horizon albumon található dalok blokkjával kezdődött, olyan slágerekkel, mint például a Breathe, Get on your boots, Magnificent, ezek közül leginkább a Magnificentre és a Get on your boots-ra indult be a közönség. A U2 az új szerzeményeket ugyanolyan lelkesedéssel játszotta, mint a régieket, minden egyes dalt komolyan vettek. Meg kell jegyezni, hogy az új művek jól szóltak élőben. Hangzásukban inkább rockosabbra voltak hangszerelve, az album effektesebb hangulatával szemben.
Az első blokk után a sort olyan klasszikus dalok folytatták, mint a Misterious ways, a Beutiful day, vagy az I still haven’t found what I’m looking for. Majd a Stand by me, Stuck in a moment and you can’t get out of it, Elevation, stb…, melyek felölelték a U2 teljes repertoárjának főbb állomásait a ’80-s évektől egészen napjainkig. Így több évtizedes zenei környezetet idéztek vissza. A melódikusabb és az energikusabb dalok olyan kiegyensúlyozottan követték egymást, mint például a Joshua Tree és a How to dismantle an atomic bomb album dalai, vagy ahogy a pop-rock műfaja és a disco vonulat szerzeményei. Bono hangja az MLK című dalban csúcsosodott ki, ott volt a legszebb.
Közel két óra játék után a U2 leköszönt a színpadról, de mégis visszatértek egy ráadás blokkal, melyben a következő klasszikusok hangzottak el: One, Where the streets have no name, Ultra violet (light my way), With or without you, Moment of surrender.
Így összességében a rendezvény körülbelül 2 és fél órán át tartott. Ha egy szóval kéne jellemeznem, olyan volt, mint egy „ünnep”, mely egyszerre volt nosztalgikus, aktuális, modern és melyből szokás szerint nem hiányozhattak a szociális hangvételt hordozó, társadalmi célú üzenetek sem.
A koncerten nyújtott teljesítményt és az eseményt körülvevő igényességet tekintve nem is csoda, hogy a tavalyi évben a U2 volt a legtöbb pénzt kereső zenekar a maga 108 millió dolláros bevételével.
Dallista sorrendben: Breathe, Get On Your Boots, Magnificent, Misterious Ways, Beautiful Day, I still haven’t found what I’m looking for, Stand by me, Stuck in a moment and you can’t get out of it, No Line on the Horizon, Elevation, In a little while, The Unknown caller, Untill the end of the world, The unforgetabble fire, The city of blinding lights, Vertigo, I’ll go crazy if I don’t go crazy tonight, Sunday bloody Sunday, MLK, Walk on, Where the streets have no name, Ultra violet (light my way), With or without you, Moment of surrender.
A koncert az alábbi videóra, vagy az alatta lévő linkre kattintva online is megnézhető:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések