Hajnal és alkony

A köd beburkolja

A csendes, nyugodt tavat;

Szél sem korbácsolja,

Amíg fel nem kel a Nap

Hajnali sugarak

Meghozzák a színeket,

Feltámad a szél és

A víz tükre megremeg

Aranyfátyol az ég,

Az árnyak tovaúsznak;

Megmozdul a kép,

Pezsdül a madárhad

Eggyé olvad szív és ész,

Beindul a képzelet;

Attól lesz az álom szép,

Hogy az élet felnevet!

Tombolj szél és tombolj víz,

Hagy halljam a hangodat!

- Minden fűszál tettre kész,

Míg a „sarló” Holdalak

Tombolt szél és tombolt víz,

Kioltotta a tüzet;

Minden mező, erdő sír,

Ha a kaszás közeleg

Egybe olvadt szív és ész

Elszáll, mint a képzelet;

Abból, hogy egy álom szép,

Nem biztos, hogy lesz élet!

Narancs-vörös már az ég,

Az árnyak megnyúlnak;

Kifakul a színes kép,

Csendesül a sáskahad

A köd beburkolja,

A csendes, nyugvó tavat;

Szél nem korbácsolja,

Lenyugvóban már a Nap

2009. VI. 30-VII. 16.