A rovatban Szőke András ajánl zenei anyagokat. A rovat a készülő cikkek elkészülésének ütemében, folyamatosan frissül, kiegészül.

LISA GERRARD: Black opal (2009)

Úgy vállalkoztam kritikát írni erről a lemezről, hogy az eredeti példány még nincs is a kezemben. Ez csak abból a szempontból érdekes, hogy a lemezen található számok hangzásából ítélkeztem olykor, melyiket kivel is rögzíthette anno az előadó, mert hogy nem egy teljesen újonnan rögzített dalokból álló lemezzel van dolgunk..., megint.

Miért írom, hogy megint? Nos, mert az előző THE SILVER TREE címre hallgató CD is kissé szedett-vedett volt: az évek alatt felgyülemlett dalok, fel nem használt filmzenék lettek kiadva. De még mielőtt belekezdenék a lemezről írni, pár előzményt leírok.

Szerintem jó páran ismerik a DEAD CAN DANCE nevű zenekart. Előző lemezkritikámban is már hivatkoztam rájuk nem keveset..., sőt! Az ominózus PIANO MAGIC lemezen egy ex-tag (Brendan Perry), illetve egy félig-meddig tag (Peter Ulrich) is közreműködött. LISA GERRARD hangját is sokan ismerhetik, ha máshonnan nem, hát a filmzenéi révén. Legismertebb talán a GLADIATOR, melyet Hans Zimmer-rel közösen írt. Lisa Gerrard Brendanhoz hasonlóan punk gyökerekkel bír (már ami a zenei kiindulópontot illeti). Míg Brendan Perry a SCAVENGERS majd később MARCHING GIRLS nevű formációban basszusozott, illetve  énekelt, addig Lisa Gerrard a MICROFILM illetve JUNK LOGIC nevezetű zenekarokban kápráztatta el a közönséget nagyon kifejező és egyedi hangjával. Azért érdekes ez, mert a későbbiek folyamán teljesen másfajta zenét kezdtek el együtt, majd külön-külön is csinálni. Kettejük egymásra találása szerencse volt. DEAD CAN DANCE nevű zenekaruk által olyan nagyszerű lemezeket tettek le az asztalra, mint az AION, de említhetnénk a korábbi sötétebb, komorabb hangulatú lemezeiket is, vagy éppen a későbbieket.

Az idők folyamán azonban a kettejük közötti kapcsolat (munkakapcsolat) megromlott. Már 1992-ben próbálkozott szólóban Lisa, míg Brendan 1993-ban állt először Lisa nélkül a színpadra. De ezt még követte két nagyszerű stúdióalbum, közötte pedig rengeteg új és stúdiólemezen kiadatlan dalt felvonultató koncertlemez, illetve az abból készült VHS (illetve később DVD). Ezen a koncertlemezen már jól érzékelhetően voltak nem közös szerzemények. Lisa mindig is az improvizatívabb vonalat vitte, míg Brendan ekkorra kicsit folkosabb, gitárcentrikusabb irányban indult el. Lisa szerzeményei később feltüntek első, 1995-s szólólemezén, a THE MIRROR POOL -on.  1996-os lemezük turnéjának keretében Budapesten is jártak. Míg 1993 előtt jellemző volt a zenekarra, hogy szinte mindegyik koncerten játszottak valami érdekességet, addig 1996-ban szinte minden helyszínen ugyanazt kapta a közönség nagyon minimális változtatással. Ebből a szempontból a DEAD CAN DANCE egy nagyon nehezen gyűjthető zenekar, de azt kell mondjam, Lisa Gerrard még ezen is túltesz. Kettejük együttműködése 1998 decemberében ért véget, pedig tervbe volt véve egy új nagylemez rögzítése és egy 1999-es turné. Legutolsó közösen rögzített daluk egy válogatás CD-n jelent meg évekkel később. A dal címe: 'The lotus eaters'. Igazán bíztató darab, kár, hogy több dal nem lett rögzítve.  Aztán filmzenék, szólólemezek, közreműködések sora következett mindkettőjüknél, de Lisa sokkal termékenyebb volt.

Lisa 1998-ban megjelentette PIETER BOURKE-el közösen rögzített szólólemezét DUALITY címmel. Mai napig szerintem ez a legjobban sikeredett munkája. Bourke-el közösen csinálták az INSIDER (Bennfentes) című film zenéjét. Filmzenei karrierjét igazándiból a már említett Gladiator lendítette fel. A mai napig 17 filmzene lemezen olvashatjuk a nevét (és még egy sor filmzene van készülőben vagy tervbe véve.) Egyik kedvenc filmzeném a szintén Bourke -kel rögzített ALI. Ezen az anyagon Lisa eddig tőle nem hallott zenei irányzatokba, énekstílusok felé kanyarodott el. Volt pár filmzene, melynek megírására felkérték Őt, de végül nem használták azt fel. Ilyen a 13TH WARRIOR, a CONSTANTINE, a PASSION. 

Brendan ez alatt csak egy szólólemezt (EYE OF THE HUNTER, 1999.) jelentetett meg és pár lemezen közreműködött hol énekesként, hol csak hangszeren. 2003 -ban szóba került második szólólemezének kiadása ZUN ZUN címmel. Nem jelent meg.

Lisa következő szólólemeze szintén egy kollaboráció volt PATRICK CASSIDY -vel. A címe IMMORTAL MEMORY. Majd nem sokkal ezután szóba került egy újabb szólólemez kiadása MANTRAS OF A LOST ARCHETYPE címmel. Végül ez sem jelent meg. Csak találgatni lehet, miért? Vajon a 2005-s DEAD CAN DANCE újjáalakulás miatt? 3 számot játszottak is erről a meg nem jelent lemezről. Összesen 8 'új' számot játszottak a 'The lotus eaters' mellett. Ebből arra lehetett következtetni, hogy lesz folytatás...új DCD lemez, stb. Sajnos nem lett. Mindenki ment megint a maga útján tovább.

Lisa megjelentette THE SILVER TREE címmel új nagylemezét. Voltak rajta a 2005 -ös DCD turnéról megismert, de valójában már a MANTRAS OF A LOST ARCHETYPE című lemezére szánt dalok; voltak rajta a CONSTANTINE című filmhez írt dalok.

És akkor most pár filmzenén átugorva a kronológiában eljutottunk 2009-hez, a BLACK OPAL című nagylemezéhez. Lisa Gerrard saját kiadót alapított. Új nagylemeze itt jelenik már meg. A lemez megvehető illetve letölthető a hivatalos websiteon keresztül ( www.lisagerrardmusic.com ). Sajnos nem olcsó: a 'digital download' változat 20AUD, a hagyományos CD lemez 30AUD, míg a kétlemezes deluxe kiadás, amely egy DVD single -t tartalmaz az információk szerint, 45AUD. A postaköltség sem kevés: 20AUD Magyarországra.

Mit kap ezért a rengeteg pénzért az ember? 

Lisa komolyan veszi a környezettudatos életet, így lemeze újra felhasznált papírból készült. Ez szép dolog tőle. Lisa költeményeit is tartalmazza a csomagolás, meg egyéb 'artwork' -jeit. Ez is szép tőle. Kapunk továbbá egy 12 számos lemezt (65 perc). A 12 számból feltehetőleg egy kezemen össze tudnám számolni  a valóban új dalait. Honnan tudom ezt? Egyrészt a dalok hangzásából, másrészt pedig elég megnézni Lisa életrajzi DVD-jét (SANCTUARY), melyen elhangzik pár kiadatlan dal. Nos, ezen kiadatlan dalok más címmel most kerültek kiadásra. Nem baj ez persze. Én örülök is neki személy szerint. 

A lemez számról számra: 

1, RED HORIZON

Rögvest egy korábbi dallal nyit a lemez. A SANCTUARY DVD -n még 'Awakening' címmel tüntették fel. (Vannak egyébként visszatérő dalcímek, ilyen az 'Awakening' is. Egyrészt DCD koncerteken is játszottak ilyen címen köztudatba került albumon meg nem jelent dalt...másrészt pedig Lisa DUALITY albumáról kimásolt THE HUMAN GAME maxi egyik B-oldalas száma is erre a címre hallgat.) További érdekesség: ezt a számot már a MANTRAS OF A LOST ARCHETYPE lemezen szerette volna  megjelentetni Lisa. Nagyon szép, lassú szerzemény. Olyan, mintha az IMMORTAL MEMORY albumhoz vette volna fel vagy az ASHES AND SNOW filmzenére szánta volna. Nincs kezemben a lemez bookletje így nem tudom biztosan, de nagy valószínűséggel PATRICK CASSIDY -vel közösen csinálta. 

2, THE MESSENGER

A zongora dominál a számban melyre elektronikus dobszekvenciák kerülnek színesítés gyanánt. Szintén lassú szám. 

3, TELL IT FROM THE MOUNTAIN

Jóval modernebb hangzású darab a DULAITY hangzására hajazó dobokkal, szokatlanúl pozitív érzéseket keltő, gyönyörű hangnemváltással 1perc 46 másodperc körül. Néha az az érzésem, hogy ezt az ALI filmzenéhez vették fel. 

4, IN SEARCH OF LOST INNOCENCE

Megint egy nehézkes, lassú darab szintén az IMMORTAL MEMORY album stílusában. Meg merem kockáztatni, hogy ezt a számot még a MANTRAS... albumra szánta 'Eulogy for the innocent' címmel.  

5, THE CROSSING

A szám hangzásából ítélve ez is a CONSTANTINE című fülmhez íródott. Kísérteties, komor hangzás, a GLADIATOR-ra hajazó dobok, Lisa 'szenvedő' hangjával, mindenféle zörejekkel. 

6, REDEMPTION

Ha jól silabizáltam ki, ez is a MANTRAS... albumra lett szánva, csak ott még 'Poem of denied' címmel szerepelt volna. Hosszú, lassú, itt-ott melizmatikus gregoriánra emlékeztető hajlításokkal, többszólamúsággal. Valamilyen oknál fogva engem több dologra is emlékeztet: egyrészt filmzenés beütései vannak (L4YER CAKE -Torta; SALEM'S LOT) másrészt meg az IMMORTAL MEMORY jut róla eszembe. 

7, THE SERPENT AND THE DOVE

Ez szintén a MANTRAS...című szólólemezén jelent volna meg. Kérdéses persze, hogy újra felvette -e a dalt vagy eredeti formájában hagyta -e meg (netán még pár hangszersávot hozzájátszott -e)? Lisa ebben a dalban angolul énekel. Gitár, vonós hangszerek. Mi mást mondhatnék rá? Szép! Nem véletlenül ehhez a dalhoz készült egy animációs film, amely a már említett bónusz DVD -n szerepel majd remélhetőleg. 

8, BLACK FOREST

Nem ismeretlen dal ez sem a Lisa rajongók számára: a 2007 -es turnén ugyanis már hallhatták. Szintén angolul énekel benne. Zongora, élődob, dobszekvenciák, kasztanyetta...eddigi szólóanyagaihoz mérten újszerű. 
 

9, ALL ALONG THE WATCHTOWER

Az album egyik legsikerültebb darabja. Az ALI című film zenéjére hajazó hangzás és énekstílus. Lisának ott néha 'fekete' hangja volt, ebben a dalban is néha úgy frazírozza. A 'Tell it from the mountain' -nel együtt az album kedvence. 

10, SOLACE

A SANCTUARY DVD -n még 'Sophia' címmel szerepel (mint kiadatlan). Lassú, gyönyörű dal. Lisa 'sírós' hangja a kicsit is érzékenyebb hallgatót elérzékenyülésre készteti. Feltehetőleg PATRICK CASSIDY -vel rögzítette, hangzása éppen ezért olyan, mint az IMMORTAL MEMORY albumé (vagy az ASHES AND SNOW filmzenéje. Azon is leginkább a 'Vespers' című gyönyörűséghez párosítanám). 

11, THE MAHARAJA

Ezt a számot a 2007 -es Lisa turnén már megismerhette a nagyérdemű. Hosszú, kicsit vontatottnak tűnő darab. Akusztikus gitárok, lassú szintetizátoros 'orchestral' szönyeg, természethangok, angol nyelvű ének. 

12, SLEEP

Ez a dal is szerepelt volna a már oly sokszor említett MANTRAS...albumon, csak ott (illetve a 2005 -ös DCD turnén) 'Hymn for the fallen' címen ismertük. Egy másik, 'orchestral' változata pedig megtalálható a THE SILVER TREE album angol kiadásán mint 'hidden track', azaz rejtett szám. A BLACK OPAL-on a zongorás változat hallható (ugyanúgy, mint 2005 -ben a DCD turnén). Lassú, amolyan altató dal angol énekkel. Albumzárásnak tökéletes. 

Összességében nézve mégha 'szedett-vedett' albummal is állunk szemben, nem rossz anyag...bár a DUALITY-t nem sikerült megidéznie. Számomra még mindig az a legjobb lemeze Lisa-nak.  

Kíváncsian várom a limitált kiadást és az azon található további 6 dalt: 

1, THE BLACK OPAL

2, DESERT SONG *

3, THE GARDENER

4, OCEAN LAMENT **

5, SOLEMN MARCH

6,IMPERMANENCE   

* A 'Desert song'-ot is játszotta 2007-ben, de a stúdióváltozat előre 'le lett lőve' MICHAEL EDWARDS oldalán http://sonority.tv )Sok elektronika (dob), lassú szintiszőnyeg, Lisa többszólamú vokálja...gyönyörű darab. 

** Lisa -ra jellemző, hogy dalokat átnevez...így nem tartom kizártnak, hogy ez a HENRY POOLE IS HERE

(Itt járt Henry Poole) című filmben elhangzó, de a filmzene lemezre már fel nem került JEFF RONA -val közös szerzemény, az 'Ocean song'. 

Szőke András, 2009. november 26.

További cikkek a témában:

Piano Magic - Ovations