letnk sorn szerzett tapasztalataink sszessgbl bizonyos kvetkeztetseket vonunk le az let dolgaira vonatkozan. Minl tbb alkalommal fordul el egy kimenetel letnkben egy adott szituci sorn, annl biztosabb vlunk abban, hogy az ilyen s hasonl szitucik milyen valszn kimenetellel brnak. Legkzelebb, ha hasonl szitucival tallkozunk, nagy bizonyossggal szmtunk egyfajta kimenetelre. Azonban az jabb szituci ismt alakthatja tapasztalataink statisztikjt az adott krdsre vonatkozan.
Minden egyes alkalommal, amikor ugyanazzal a szitucival tallkozunk kt lehetsg ll elttnk: Elfordulhat, hogy az addig tapasztaltak ismt megerstst nyernek s vlemnynk nem vltozik, azonban elfordulhat az is, hogy korbbi tapasztalataink nyomn kialakult vlemnynk ezer szzalkosan megcfoldik s ilyenkor pr perc alatt megdlhet a hitnk, melyet egy adott dolog irnt tplltunk. Ezrt kialakult kvetkeztetseinkben, vlemnynkben sosem lehetnk teljes mrtkben biztosak, mert azok brmikor megdlhetnek. Mindig fenn kell tartanunk tvedsnk lehetsgt s kszen kell llnunk belltdsaink jrartelmezsre is annak rdekben, hogy hitrendszernk megdlse ne okozzon drasztikus lelki srlst. Sajnos elfordul olyan is, hogy az ember gy vdekezik ez ellen, hogy a kapott eredmnytl fggetlenl gy fordtja le magnak lmnyeit, hogy azok mindenkppen rgebbi feltevseit igazoljk, amennyiben azonban az igazsgot keresi, ily mdon csak egyre tvolodik tle. Mondhatnnk erre azt, hogy ht akkor minket nem rdekel az igazsg s nem foglalkozunk az egsszel…mde van egy dolog, amit ha figyelmen kvl hagyunk, ha nem, nem vltozik: a lelknk tart valahova s tja sorn az igazsg keresse szolgl szmra irnytknt a cl elrshez, utazsa megknnytshez.