Az emberis�g h�rom saj�tj�r�l:

egy fels�bb hatalomnak val� engedelmes szolg�latr�l, az uralkod�si v�gyr�l, �s a szelekci�s k�nyszerr�l. 

Az ember a t�rt�nelem sor�n mindig meg akart felelni valamilyen fels�bb hatalomnak. A vall�si alap� t�rsadalmakban ez Isten volt, a vil�gi igazgat�si rendszeren nyugv� fel�p�tm�nyekben pedig az �llam vagy a korm�ny, stb…A t�rsas egy�tt�l�s �s annak id�r�l id�re v�gbemen� bonyol�d�sa sz�ks�gess� tette egy olyan egys�ges�t� szab�lyrendszer l�t�t, melyet egy fels�bb hatalomra hivatkozva a helyi int�zm�nyrendszer �rv�nyes�tett. Azonban megfigyelhet�, hogy olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, amikor ilyen �ppen nem �llt fent, fell�pet az arra val� ig�ny a t�rsadalom r�sz�r�l �s nem els�sorban a t�rsadalmi rend biztos�t�sa �rdek�ben.

Az ember mivolt�ban jelenl�v� t�rsadalmi hierarchiz�l�d�si ig�ny �s a fels�bb hatalomnak val� engedelmess�g gener�lta azt. Vagyis a t�rsadalom egyes tagjainak sz�ks�g�k volt arra, hogy uralkodhassanak, m�soknak pedig arra, hogy k�vethessenek valakit �s ezt f�k�nt valamilyen szab�lyrendszer, vagy ideol�gia alapj�n tehess�k. Ebben a tekintetben az aktu�lisan k�vetett szab�lyrendszer �p�t� vagy destrukt�v jellege csup�n m�sodlagos szempont volt. Mindig �lt benn�nk az alapvet� ig�ny, hogy valami felett hatalmat gyakoroljunk. Az ember egyik legbens� k�sztet�se az uralkod�sra val� t�rekv�s. Ennek megval�s�t�s�ra szolg�ltak azok a teljes t�rsadalmi r�szv�telre ig�nyt tart� rendszerek, melyek egy hierarchikus form�ban biztos�tott�k a t�rsadalom egyes tagjainak uralmi helyzet�t. A hierarchikus rendszerekben, a rangl�tra legals� szintj�t lesz�m�tva mindenki uralkodhat valakin. A hierarchia szintjeinek sora, pedig a f�ld�n l�v� fajok sz�m�t tekintve szinte v�gtelen. A hierarchiz�lts�g nem csup�n uralmi helyzetet teremtett a t�rsadalom k�l�nb�z� r�tegei sz�m�ra, de ugyanakkor szelekci�s lehet�s�get is biztos�tott. Az emberben mindig �lt a v�gy, hogy kihangs�lyozza egyedis�g�t, m�sokt�l val� k�l�nb�z�s�g�t, sok esetben fels�bbrend�s�g�t. Az ember szereti azt hinni, hogy szebb, jobb, b�lcsebb, okosabb, stb…m�sokn�l, mivel �gy tartja, hogy ennek megl�te eset�n a n�la gyeng�bb k�pess�g�eket az uralma al� hajthatja. Amikor erre nem tal�l gyakorlati indokot, ideol�giai alapon hajtja v�gre a megk�l�nb�ztet�st. Azonban a szelekci�nak, eg�szen a kezdetekt�l, val�j�ban egy m�s funkci�ja volt, m�gpedig az, hogy hivatott volt kisz�rni a t�rsadalom k�z�ss�gi �let�re k�rosan hat� egy�neket. Akik a t�rsadalomra vesz�lyt, vagy fenyeget�s jelentettek p�ld�ul az�rt, mert fosztogattak, gyilkoltak, stb…, ki lettek szelekt�lva, mint nemk�v�natos elemek. Erre minden t�rsadalomban sz�ks�g is volt, hogy a t�rsadalom ne „fert�z�dj�n” meg �s fennmaradjon egy olyan „min�s�gi �sszet�tel”, mely az eg�szs�ges fenntarthat�s�got, b�k�t, harm�ni�t, stb… biztos�tja. Azonban az id�k folyam�n ez a szelekci� vesztett realit�s�b�l. A modern kor fel� haladva azt l�thatjuk, hogy vannak b�n�s�k, akik meg�ssz�k a b�ntet�st, �s vannak �rtatlanok, akiket k�l�nf�le ideol�gi�kra hivatkozva megpr�b�lnak elt�r�lni. Mindezt, a t�rt�nelem folyam�n jobban �s jobban fellazul� szab�lyrendszerek felh�gul�sa tette lehet�v�. Ugyanazok�rt a b�ntettek�rt enyh�bb b�ntet�sek j�rnak most, mint mondjuk 1000 �ve �s a modernkori liberalista hozz��ll�s k�vetkezt�ben elmos�dtak a b�ntet�s hierarchiz�lts�g hat�rai. Egy b�n�s �rtatlans�ga a megfelel� �rvek �s bizony�t�kok seg�ts�g�vel bizony�that� a b�r�s�gon, m�g egy �rtatlan ember ugyanott vesz�thet. A b�n�ss�g �s az �rtatlans�g hat�rai manaps�g olykor m�r elk�l�n�thetetlen�l mos�dnak �ssze. A legink�bb sajn�latos az, hogy mindennapi kapcsolatainkban is jellemz� r�nk az uralmi helyzetre val� t�rekv�s �s a szelekci�s hajlam.