A lelkiismeretkelt�sr�l 

A lelkiismeretkelt�s gyakran alkalmazott eszk�z emberi kapcsolatainkban. �ltal�ban arra haszn�ljuk, hogy el�rj�nk �ltala valamit. Ez lehet egy hatalmi helyzet kiv�v�sa is, a m�sik feletti uralom megszerz�se, ugyanakkor lehet valamilyen tan�t�si jelleg� c�lzata, oly m�don, hogy �ltala megpr�b�lunk valamit meg�rtetni a m�sikkal.

A lelkiismeretkelt�snek van akt�v �s passz�v form�ja. Az akt�v form�ban az egyik f�l ny�ltan b�ntetni pr�b�lja valamivel a m�sikat, hogy az jobb bel�t�sra t�rjen. A b�ntet�s lehet, verb�lis, fizikai, t�rgyi, stb…A passz�v lelkiismeretkelt�s eset�ben t�bbnyire arr�l van sz�, hogy valaki a szeretetmegvon�s eszk�z�vel pr�b�lja meg befoly�solni a m�sik felet. Jobbik esetben nem err�l van sz� �s az illet� viselked�se puszt�n szeretetmegvon�st sugall, ugyanakkor sz�nd�ka szerint � egyszer�en csak passz�v, id�t hagyva a m�sik f�lnek, hogy bel�sson valamit. Mindazon�ltal a lelkiismeretkelt�s, nem mindig a legmegfelel�bb eszk�z �s egyoldal�an alkalmazva, hossz�t�von nem is kifizet�d�, mert a m�sik f�lben megfelel�si k�nyszert v�lt ki, tart�ss� v�lva pedig a f�lelem kondicion�l�s�hoz vezet. Ugyanis, ha a m�sik f�l folyamatosan azt �rzi, hogy nem tud megfelelni valaminek, b�rmit is tesz, az egy id� ut�n irracion�lis f�lelem�rzetet kelt, v�g�l pedig elhideg�l�st. Ennek k�vetkezm�nye pedig az lesz, hogy az illet� egy id� ut�n m�r nem is akar megfelelni �s nem veszi fel a lelkiismeretkelt�st. Ez�rt t�rekedni kell, hogy a lelkiismeretkelt�s egyens�lyban legyen az olyan helyzetekkel, amikor ny�lt kommunik�ci�ban tiszt�z�dnak k�rd�sek, mivel ez gyakran hozz�j�rul az adott k�rd�s tiszt�z�s�hoz. A nyitott �s elfogad� l�gk�r biztos�t�sa megnyitja az embert gondolati �s lelki �rtelemben is, ezzel szemben az elutas�t� vagy b�ntet� jelleg� magatart�s, mely egyoldal�an nem enged n�z�pontj�b�l, egy id� ut�n sokkal kev�sb� vezet eredm�nyre.