Témaindító hozzászólás
|
2009.11.26. 12:33 - |
Amióta vagy
Az életem gyönyörű, gyötrelem,
Mióta vagy te énnekem.
A pokol is lenne mennyország,
Ha karolhatom tested át!
Nincs szó, mit érzek melletted,
Mikor együtt jössz, Fel! Velem.
Ugyan, ki nem cserélne velem?
S cserébe, kevés, odaadni életem!
S mégis: érett, gömbölyű kebled,
Előlem gyakran rejted!
Vajon a sors, kinek rendelte tested?
Fuldokló perceket! S kínt! És gyönyört!
S kábult álmot!
Rég izzó, szerelmes mámort,
Küldött veled, nékem Ámor!
Mély, tengergyöngy szemeidben, olykor
Elmerülök, s küldesz sebeimre sokszor
Gyógyírt, mely segít nekem!
Érezni mást! Mit éreztem eddig…
E kegyetlen! Bórus! Világegyetemben!
|
[3-1]
Kedves Művész Úr!
Szerintem versének az utolsó sora nincs jól befejezve, vagy én gondolom másként?
"... Borus!" itt a vége, de szerintem hiányzik belőle a folytatás pl. (élet; vagy világ; vagy amit ön gondol!
Ha igazam van, akkor kérem javítsa, ha niny |
Drága Művész Úr!
Ezt a csodálatos verset valyon kinek írhatta?
Olyan szép, hogy szinte irigylem érte azt a nőt, akii ily versekre ihleti!!!!!
Tartsa meg továbbra is ezt a "MÚZSÁJÁT", hogy ilyen szép romantikus verseket olvashassunk!
További munkájához sok sikert kívánok!
Őszinte tisztelője: Piroska
|
Amióta vagy
Az életem gyönyörű, gyötrelem,
Mióta vagy te énnekem.
A pokol is lenne mennyország,
Ha karolhatom tested át!
Nincs szó, mit érzek melletted,
Mikor együtt jössz, Fel! Velem.
Ugyan, ki nem cserélne velem?
S cserébe, kevés, odaadni életem!
S mégis: érett, gömbölyű kebled,
Előlem gyakran rejted!
Vajon a sors, kinek rendelte tested?
Fuldokló perceket! S kínt! És gyönyört!
S kábult álmot!
Rég izzó, szerelmes mámort,
Küldött veled, nékem Ámor!
Mély, tengergyöngy szemeidben, olykor
Elmerülök, s küldesz sebeimre sokszor
Gyógyírt, mely segít nekem!
Érezni mást! Mit éreztem eddig…
E kegyetlen! Bórus! Világegyetemben!
|
|