FrissítésSúgó

paramparatl

2009.11.26. 11:48 -

Epilógus     Itt hagyom-e bűnös Világot "hamarost," nekem nem zöldülnek már a rétek harmatost! Virágok se nyílnak már a lugason... Vár reám egy más "Világ", mely zavaros, Mégis nyugodt, akkor is, ha avaros... Elviszem "emlékeimet" mert volt "takaros" kis menyecske is, de rájuk még vár, Sok boldog óra, mely nagyon "aranyos"! Legyenek mind boldogok! Búcsúzom! Az órám ketyeg, szívem ugyan még dobog... De, addig is szeretettel rájuk gondolok! Az eltelt életem nekik, szívből köszönöm... Ha, "elmegyek", szívemben viszem örömöm! De, ha ott visz el utatok: síromra: dobjatok göröngyöt. S, ha úgy érzi kebletek, elvárok egy szál virágot... Önző vagyok, tudom jól, hogy ilyet kívánok, Közmondás tarja: "halottról jót, vagy semmit" akarok! Ezért is búcsúzom el időben, mert a szívem, Értetek dobog! Legyetek, hát boldogok! Talán egyesek szerint megvetni való vagyok, "A halálra ítélt nem hazudik"! Csak őszintén "vallok"... Ha bűn, hogy "szerettem", akkor inkább meg halok!!! Szerettem-szerettek! Így voltunk mindannyian boldogok... Isten veletek! Most már tényleg búcsúzom... De, van még pár vasárnapom, addig még nem halok! Ne sirassatok soha engem, hisz meg sem érdemlem... Volna még pár szavam, de, félek, elrontom! Hagyom!

[3-1]

Piroska

Előzmény | 2009.12.02. 00:20 - #3

KEDVENC

Piroska

Előzmény | 2009.11.29. 21:55 - #2

Drága Művész Úr! Ne írjon így szomorú verseket! Jobban tetszett, amikor a Múzsája ihlette szerelmes versekkel örvendeztetett meg minket, hűséges olvasóit! Azért ez a verse is nagyon szép, tetszik! További sikeres vers és novella irást kívánok!

paramparatl

Előzmény | 2009.11.26. 11:48 - #1

Epilógus     Itt hagyom-e bűnös Világot "hamarost," nekem nem zöldülnek már a rétek harmatost! Virágok se nyílnak már a lugason... Vár reám egy más "Világ", mely zavaros, Mégis nyugodt, akkor is, ha avaros... Elviszem "emlékeimet" mert volt "takaros" kis menyecske is, de rájuk még vár, Sok boldog óra, mely nagyon "aranyos"! Legyenek mind boldogok! Búcsúzom! Az órám ketyeg, szívem ugyan még dobog... De, addig is szeretettel rájuk gondolok! Az eltelt életem nekik, szívből köszönöm... Ha, "elmegyek", szívemben viszem örömöm! De, ha ott visz el utatok: síromra: dobjatok göröngyöt. S, ha úgy érzi kebletek, elvárok egy szál virágot... Önző vagyok, tudom jól, hogy ilyet kívánok, Közmondás tarja: "halottról jót, vagy semmit" akarok! Ezért is búcsúzom el időben, mert a szívem, Értetek dobog! Legyetek, hát boldogok! Talán egyesek szerint megvetni való vagyok, "A halálra ítélt nem hazudik"! Csak őszintén "vallok"... Ha bűn, hogy "szerettem", akkor inkább meg halok!!! Szerettem-szerettek! Így voltunk mindannyian boldogok... Isten veletek! Most már tényleg búcsúzom... De, van még pár vasárnapom, addig még nem halok! Ne sirassatok soha engem, hisz meg sem érdemlem... Volna még pár szavam, de, félek, elrontom! Hagyom!