FrissítésSúgó

paramparatl

2009.11.20. 13:44 -

Csalódás…     Nincs vagyonom, s nincs diplomám, Sem fényes úri palotám! S nem volt „cifra méltóság s „madám” Csak kis kócos proletár: Az Anyám s az én Apám!   Útravalós tarisznyámban, de kár, Hogy csak: Szabadság, Testvériség, Egyenlőség Volt csupán! Nem tudtam, hogy túl közel még: A parfüm, a konflis és a pezsgős vacsorák!   S ha nincs vagyonod meg diplomád, Nem terem számodra babér kiskomám! Se szerelem, se „Fel proletár”   Menj! Mondja az úri lány, Legyen pénzed, s palotád! Akkor tiéd lesz a legszebb női-báj…   Mert semmi az neki, mit szíved kínál, Lépj! S ne bánd! Minek árán, Proletár!   Használd könyököd. S vedd el! Mi neked jár… Véld azt, hogy: az, mint, „méltóságnak”kijár! Hisz az érzelmi-világ, ma még hiány…   Ma már ne várj szerelmet, szerelmedért csórókám! Az „Élet”nem ád szerelmet sem,-csak úgy- Neked, ha nincs pénzed tahókám!   Gyermeked is tedd prés alá! Sajtold ki belőle az érzelem hatalmát, Hisz inkább zsebe legyen dagadós, mint szíve dús!

[3-1]

Irma	Előzmény | 2009.11.23. 13:02 - #3

Ne biztassa az embereket arra, hogy" "Gyermeked is tedd prés alá! Sajtold ki belőle az érzelem hatalmát, Hisz inkább zsebe legyen dagadós, mint szíve dús!"  !!!!!!!!!!! A szeretet, az egymás iránti kitartás és megbecsülés mindennél fontosabb! Ne akarja, hogy a "pénz ördöge" elszabaduljon! Irma

Ica	Előzmény | 2009.11.22. 18:33 - #2

NEM! A szíve legyen dús! Jó írás! Sándorné Ica

paramparatl

Előzmény | 2009.11.20. 13:44 - #1

Csalódás…     Nincs vagyonom, s nincs diplomám, Sem fényes úri palotám! S nem volt „cifra méltóság s „madám” Csak kis kócos proletár: Az Anyám s az én Apám!   Útravalós tarisznyámban, de kár, Hogy csak: Szabadság, Testvériség, Egyenlőség Volt csupán! Nem tudtam, hogy túl közel még: A parfüm, a konflis és a pezsgős vacsorák!   S ha nincs vagyonod meg diplomád, Nem terem számodra babér kiskomám! Se szerelem, se „Fel proletár”   Menj! Mondja az úri lány, Legyen pénzed, s palotád! Akkor tiéd lesz a legszebb női-báj…   Mert semmi az neki, mit szíved kínál, Lépj! S ne bánd! Minek árán, Proletár!   Használd könyököd. S vedd el! Mi neked jár… Véld azt, hogy: az, mint, „méltóságnak”kijár! Hisz az érzelmi-világ, ma még hiány…   Ma már ne várj szerelmet, szerelmedért csórókám! Az „Élet”nem ád szerelmet sem,-csak úgy- Neked, ha nincs pénzed tahókám!   Gyermeked is tedd prés alá! Sajtold ki belőle az érzelem hatalmát, Hisz inkább zsebe legyen dagadós, mint szíve dús!