FrissítésSúgó

paramparatl	2009.11.20. 13:37 -
	A szirmok is beszélnek…     Legyen Napfényes az életed, Mint-e virág a természetben. S, ha járod majd az erdőket-mezőket, Tépj le egy szirmot, és engedd szélnek! Mint egykor engemet… De! üzenj vele: hogy Napfényes lett az életed, -Nem úgy, mint valaha mellettem…- Én! Akkor boldog leszek, És csókot adok a hírvivőnek. Aztán én is szélnek eresztem, Hogy vigye el csókom Neked! H e l y e t t e m…

[5-1]

Irma	Előzmény | 2009.11.23. 12:55 - #5

Szép és megható! Miért szomorkodik mindig a verseiben?   Irma

Ica	Előzmény | 2009.11.22. 18:21 - #4

Tetszik!

Piroska

Előzmény | 2009.11.20. 19:32 - #3

Kedves Művész Úr! Nagyon megható és egyben fájdalmas és csodálatos a verse!   Csak így tovább! Gratulálok!   Piroska

Piroska

Előzmény | 2009.11.20. 19:26 - #2

KEDVENCEM!

paramparatl

Előzmény | 2009.11.20. 13:37 - #1

A szirmok is beszélnek…     Legyen Napfényes az életed, Mint-e virág a természetben. S, ha járod majd az erdőket-mezőket, Tépj le egy szirmot, és engedd szélnek! Mint egykor engemet… De! üzenj vele: hogy Napfényes lett az életed, -Nem úgy, mint valaha mellettem…- Én! Akkor boldog leszek, És csókot adok a hírvivőnek. Aztán én is szélnek eresztem, Hogy vigye el csókom Neked! H e l y e t t e m…