A lét
Te vagy az, ki bennem élsz
Léted, nem tűnik el nyomtalanul.
Az idő belevéste jelenvalóléted.
Mikor sokasodnak
Örömeid és fájdalmaid,
Érzem, hozzám költöztél örök vendégként kitörölhetetlenül.
Csak egyszerűen létezem.
Összekapcsolva, benned maradva, elválaszthatatlanul
Mint nappal az éjjellel versengve.
Mint a sötét a világossal kérkedve.
Mint a jó a rosszban kételkedve.
Mint a szép a csúnyával hitetlenkedve.
És a fiatal az öreggel megszerettetve.
Ez az élet, egyfajta lételmélet
Létezni
Egymástól függve, függetlenül
Szeretni másokat, önmagunk szeretetével
Látni mások szenvedéseit, átélve a miénkkel
Élni másokkal, önmagunkkal
Együtt nevetni fájdalmainkkal
Megbarátkozni, haragosainkkal
Bort inni hamis emberbarátainkkal
Majd kacsintani a hazugságra az igazzal.