FrissítésSúgó

paramparatl	2010.01.05. 20:48 -
	Szenvedély     Mint nyári zápor, Úgy tör rám a mámor. Álmodom,vagy képzelem? Nem tudom, de jó nekem.   Tested apró jeleit, Mohó lényem figyeli. Válaszol rá zihálva, Szívem heves járása.   Vágyom tested érintését, Puha bőröd,selymességét. Ragyogó szemed csendességét, S a szíved,lüktetését.   Mint a forró láva, Úgy gyúlunk mi lángra, És beteljesülünk majdan, Egymás karjába...

[5-1]

SzenteiA

Előzmény | 2010.03.26. 11:00 - #5

egy verset megítélni csak szubjektíven lehet, ezért csak a saját véleményem mondom el. Nem akarom megbántani sem dícsérni. nekem nem adott semmit, amikor elolvastam olyan sorokat láttam egymás után amiket már rengetegszer olvastam, az egyediesség hiányzott, az új hatás. Az érzéseit nem ismerem és nem is akarom tudni, ha ezt érezte le kell írni, tiszteletben tartom. A rímeket jól használja, valami plusz hiányzott nekem. várom a (+) t. további jó munkát kívánok!

Dombai

Előzmény | 2010.02.06. 01:37 - #4

Csodálatos! Egyszerüen nem találok rá szavakat, hogy elmodjam mit érzek, amikor olvasom verseit! Remélem nagyonboldog azzal akinek ezt a verset írta! További sikeres szép munkásságot kívánok!

obalazs

Előzmény | 2010.01.18. 13:54 - #3

Tovább?Hová? Ennél lejebb nincs....

Piroska

Előzmény | 2010.01.14. 11:08 - #2

Óh! Ez a verse, már egy igazi szenvedélyes korszakából való! Az élet szép, nem csak a szomorúságra kell gondolni, hanem a mindennapok szépségének is nagy-nagyon kell örülni!!!!! Ezt a változást látom ebben a versében, vagy ez még a régi Múzsájának egy korszaka! Mindegy, ez akkor is nagyon szép! Csak így tovább!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

paramparatl

Előzmény | 2010.01.05. 20:48 - #1

Szenvedély     Mint nyári zápor, Úgy tör rám a mámor. Álmodom,vagy képzelem? Nem tudom, de jó nekem.   Tested apró jeleit, Mohó lényem figyeli. Válaszol rá zihálva, Szívem heves járása.   Vágyom tested érintését, Puha bőröd,selymességét. Ragyogó szemed csendességét, S a szíved,lüktetését.   Mint a forró láva, Úgy gyúlunk mi lángra, És beteljesülünk majdan, Egymás karjába...